JACQUES LACAN -- É L E T R A J Z   É S   B I B L I O G R Á F A

1. Legfontosabb életrajzi adatok

2. Lacan művei

3. Cikkek Lacanról magyarul

4. Néhány könyv, amely Lacan gondolatvilágának megértéséhez segít hozzá

1. Legfontosabb életrajzi adatok
 
1901
Jacques Marie Émile Lacan április 13-án született Párizsban. Középosztálybeli, szigorúan katolikus családja egy tekintélyes jezsuita gimnáziumban, a klasszikus-humanista képzést nyújtó College Stanislasban taníttatja. Ezt követően Lacan a párizsi Faculté de médicine hallgatója lesz, és megszerzi a pszichiáteri szakképesítést.
1926
Első tudományos publikációk (társszerzőkkel együtt) a Revue Neurologique című szakmai folyóiratban.
1932
Doktori disszertáció egy paranoiás esetről, klinikaigazgató a párizsi orvosi karon.
1934
Házasságot köt Marie-Louise Blondinnal.
Belép a párizsi pszichoanalitikus társaságba. (Société Psychanalytique de Paris).
1936
Előadás a 14. Nemzetközi Kongresszuson (Marienbad, augusztus 2-7.) a tükör-stádiumról.
1941
Elválik Marie-Louise-tól. A német megszállás alatt Lacan magánpraxist folytat Párizsban, és analitikusokat képez ki, de nem publikál semmit.
1948
A Société Psychanalytique de Paris analitikusképző programjának munkatársa.
1949
Július 17-én előadást tart Zürichben a 16. Nemzetközi Kongresszuson a tükör-stádiumról.
1953
Kilép a Société Psychanalytique de Paris-ból (D. Lagache-sal, F. Doltóval és másokkal együtt), és tagja lesz a Lagache által újra megalakított Société Française de Psychanalyse-nek (S.F.P.).
"Római Beszéd" a szeptember 26-27-én megrendezett kongresszuson, A beszéd és a nyelv funkciója és mezője a pszichoanalízisben címmel.
Házasságot köt Sylvia Maklés-szel, akivel 1939 óta folytatott viszonyt.
A párizsi Sainte-Anne Klinika professzora, megkezdi szemináriumait a Sainte-Anne Klinikán.
1955
November 7-én előadást tart a bécsi Neuropszichiátriai Klinikán La chose freudienne címmel.
1956
Megjelenik a La Psychanalyse című folyóirat első száma Lacan 1953-55-ből származó írásaival.
1958
Május 9-én előadást tart a müncheni Max Planck Intézetben A fallosz jelentése címmel.
1961
Az edinburghi kongresszuson kizárják Lacant és F. Doltót a Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesületből (I.P.A.).
1963
A stockholmi kongresszuson az I.P.A. jóváhagyja az S.F.P. tagságát, azzal a feltétellel, hogy a francia szervezet kizárja Lacant mint kiképző analitikust, és a tanuló analitikusoknak megtiltja a részvételt Lacan szemináriumain.
Októberben törlik Lacant a kiképző analitikusok listájáról; a Sainte-Anna klinikán vezetett szemináriumát megszüntetik.
1964
Az École Pratique des Hautes Études megbízásából Lacan az École Normale Superieure-ön folytatja szemináriumait.
Június 21-én Lacan saját iskolát alapít, az École Française de Psychanalyse-t, mely később az École Freudienne de Paris (E.F.P.) nevet kapja.
1966
Écrits címmel megjelennek összegyűjtött tanulmányai.
1969
Az 1967 óta az E.F.P.-n belül folytatott vita a kiképző analízisről néhány Lacan-tanítvány kilépéséhez és a Quatrieme Groupe megalakításához vezet.
1970
Rádióinterjúk június 5-én, 10-én, 19-én és 26-án (RTB), valamint június 7-én (ORTF).
1980
Lacan januárban feloszlatja iskoláját, és megalapítja a Cause Freudienne-t. Szeptember végén a közgyűlés feloszlatja az École Française de Psychanalyse-t.
1981
Lacan szeptember 9-én Párizsban, egy bélrák-operáció nyomán meghal.

2. Lacan művei

A lacani életmű tanulmányokból, előadásokból, kommentárokból és vegyes műfajú szövegekből áll, amelyek először különféle francia folyóiratokban jelentek meg. A legfontosabb szövegeket és a szemináriumi előadásokat csak később állították össze könyvvé. Az eredeti francia nyelvű szövegek részletes bibliográfiája megtalálható a következő kiadványokban:

- magazine littéraire. 121. szám, 1977. február.

- H. Lang, Die Sprache und das Unbewusste. Jacques Lacans Grundlegung der Psychoanalyse. Frankfurt/M., 1973. (1986-ban a Suhrkamp Taschenbuch sorozatában is megjelent).

- Psyche. 1980/10. füzet, 958-973.

- H-J. Heinrichs, Sprachkörper: Zu Claude Lévi-Strauss und Jacques Lacan. Frankfurt/M., Párizs, 1983.

A. Lacan francia nyelven megjelent könyvei:

De la psychose paranoiaque dans ses rapports avec la personnalité, suivi de Premiers Écrits sur la paranoia (A paranoiás pszichózis a személyiséggel való kapcsolatait tekintve. Első írások a paranoiáról). Párizs, 1932. (Lacan orvostudományi disszertációja, amelyet ugyanezen címmel 1975-ben újra kiadtak Párizsban).

- Écrits (Írások), szerk. J. Lacan, Párizs, 1966. (az egyes szövegeket ld. a B. pontban)

- "Présentation" des Écrits I. (Az Écrits I. "bemutatása"), Seuil, "Points"-zsebkönyvek, Párizs, 1969.

- Le Séminaire de Jacques Lacan. Texte établi par Jacques-Alain Miller (Jacques Lacan szemináriuma. Szerk. és kiad. Jacques Alain Miller). Párizs, 1973-tól:

- Livre I. Les écrits techniques de Freud (Freud technikai írásai). 1953-54.

- Livre II. Le moi dans la théorie de Freud et dans la technique de la psychanalyse (Az én a freudi elméletben és a pszichoanalitikus technikában). 1954-55.

- Livre III. Les psychoses (A pszichózisok). 1955-56.

- Livre VII. L'éthique de la psychanalyse (A pszichoanalízis etikája). 1959-60.

- Livre XI. Les quatre concepts fondamentaux de la psychanalyse (A pszichoanalízis négy alapfogalma). 1964.

- Livre XX. Encore (Még). 1972-73.
 

B. Lacan legfontosabb szövegei időrendben

1933
Motifs de crime paranoiaque. Le crime des soeurs Papin (A paranoiás bűn motívumai. A Papin-nővérek bűntette). In: Minotaure 3-4, 25-28.
1936
Au-dela du "Principe de réalité" (A "valóság-elven" túl). In: L'Evolution psychiatrique III. 67-86 (Écrits 73-92).
1938
La famille: Le complexe, facteur concret de la pathologie familiale. Les complexes familiaux en pathologie (A család: a komplexus, a család-patológia konkrét tényezője. A családi komplexusok a patológiában). In: Encyclopédie Française. Szerk. A. de Monzie, VIII. kötet, La vie mentale. (A lelki élet). Szerk. H. Wallon. Párizs, 40, 3-16; 42, 1-8.
1945
Le temps logique et l’assertion de certitude anticipée: un nouveau sophisme. (A logikai idő és a megelőlegzett bizonyosság állítása: egy új szofizma). In: Cahiers d'Art. 32-42 (Écrits. 197-213).
1947
Propos sur la causalité psychique. (Előadás a pszichikai okságról). In: L'Évolution psychiatrique. 293-312, ld. még: Le Probleme de la psychogenese des névroses et des psychoses. Szerk. H. Ey. Párizs, 1950. 23-54. (A bonnevali Journées psychiatriques-on 1946. szeptember 28-án tartott előadás szövege) (Écrits. 151-193).
1948
L’agressivité en psychanalyse. (Az agresszivitás a pszichoanalízisben). In: Revue Française de Psychanalyse XII. 367-388. (A francia nyelvű pszichoanalitikusok 9. kongresszusán, Brüsszelben, 1948. május 15-én elhangzott előadás) (Écrits. 101-124.).
1949
La stade du miroir comme formateur de la fonction de Je, telle qu’elle nous est révélée dans l’experience psychanalytique. (A tükör-stádium mint az én funkciójának alakítója, ahogyan ezt a pszichoanalitikus tapasztalat feltárja számunkra). In: Revue Française de Psychanalyse XIII. 449-455. (Az 1949-es zürichi 16. Nemzetközi Pszichoanalitikus Kongresszuson 1949. június 17-én tartott előadás; az elképzelést Lacan már a 14. Marienbadi Nemzetközi Pszichoanalitikus Kongresszuson is [1936. augusztus 2-7.] előadta.) (Écrits. 93-100.)
1951
A pszichoanalízis feladatai a kriminológiában. (M. Cénac-kal) In: Revue Française de Psychanalyse 1. 5-29. (Előadás a francia nyelvű pszichoanalitikusok 12. kongresszusán, 1950. május 29-én). (Écrits. 125-149.)
1952
Intervention sur le transfert. (Előadás az indulatáttételről). In: Revue Française de Psychanalyse XVI. 154-163. (Előadás a francia nyelvű pszichoanalitikusok 14. kongresszusán, 1951). (Écrits. 215-226.)
1955
Variantes de la cure-type. (A kezelési típus változatai). In: Encyclopédie Médio-Chirurgicale. Szerk. H. Ey, Psychiatrie. III. köt. (Écrits. 323-362.); (1966: új bevezetés és 1. fejezet).
1956
Fonction et champ de la parole et du langage en psychanalyse. (A beszéd és a nyelv funkciója és mezője a pszichoanalízisben). In: La psychanalyse I. 81-116. (Előadás a római, kongresszuson, 1953. szeptember 26-27-én.) (Écrits. 237-322); (1966: Bevezetés az előadáshoz Du sujet enfin en question címen. Écrits. 229-236)
Introduction au commentaire de Jean Hyppolite sur la "Verneinung" de Freud. (Bevezetés Jean Hyppolite Freud "Verneinung"-jához írott kommentárjához), szeminárium a freudi technikáról, 1954, febr. 10. In: La Psychanalyse I. 17-28. (Écrits. 369-380).
Réponse au commentaire de Jean Hyppolite sur la "Verneinung" de Freud. (Válasz Jean Hypplite kommentárjára Freud "Varneinung"-jához). In: La Psychanalyse. I. 41-58. (Écrits. 381-399). (1966: új, hosszabb bevezetés: D’un dessein (Egy tervről). (Écrits. 363-367).
Le séminaire sir “La Lettre volée”. (Szemirárium “Az elveszett levélről”-ről).In: La psychanalyse II. 1-44. (1955. ápr. 26-i előadás). (Écrits. 9-61. 1966: új bevezetés a két, további fejezet).
La chose freudienne ou Sens de retour a Freud en psychanalyse. (A freudi dolog, avagy a Freudhoz való visszatérés értelme a pszichoanalízisben). (A bécsi idegklinikán 1955. november 7-én tartott előadás kibővített változata). In: L'Évolution psychiatrique 1. 225-252- (Écrits. 401-436).
Situation de La psychanalyse et formation du psychanalyste en 1956. (A pszichoanalízis helyzete és a pszichoanalitikusi képzés 1956-ban) (2. változat). In: Études philosophiques 4. 567-584. (Écrits., mindkét változat, 459-491).
1957
La psychanalyse et son enseignement. (A pszichoanalízis és tanítása) (Előadás a Francia Filozófiai Társaságban 1957. febr. 23-án). In: Bulletin de la Société française de philosophie XLIX. 65-101. (Écrits. 437-458).
L’instance de la lettre dans l’inconscient ou la raison depuis Freud. (A betű lenyomata a tudattalanban, vagy az ész Freud óta. (Előadás a Sorbonne-on 1957. május 9-én). In: La psychanalyse III, 47-81 (Écrits. 493-528).
1958
D’une question préliminaire a tout traitement possible de la psychose. (Egy, a pszichózis bármiféle lehetséges kezelését megelőző kérdés). In: La psychanalyse IV. 1-50. (Écrits. 531-583).
Jeunesse de Gide ou la lettre et le désir. (Gide ifjúsága, avagy a betű és a vágy). In: Critique 131. 291-315 (Écrits. 739-764).
1959
A la mémoire d’Ernest Jones: Sur sa théorie du symbolisme. (Ernest Jones emlékére: Jones szimbolizmus-elméletéről). In: La Psychanalyse. V. 1-20. (Écrits. 697-717).
1961
La direction de la cure et les principes de son pouvoir. (A kezelés iránya és hatóerejének alapelvei). (Előadás a Royaumont-i Nemzetközi Konferencián, 1958. július 10-13. In: La Psychanalyse VI. 149-206. (Écrits. 585-645).
Remarque sur le rapport de Daniel Lagache: "Psychanalyse et structure de la personalité”. (Megjegyzés Daniel Lagache “Pszichoanalízis és személyiség-struktúra” c. beszámolójához). (A royaumont-i konferencián elhangzott előadás). In: La Psychanalyse VI. 111-147 (Écrits. 647-684.).
Maurice Merlau-Ponty. In: Les Temps Modernes. 184-185., 245-254.
1963
Kant avec Sade. (Kant és Sade együtt). In: Critique 191. 291-313. (Écrits. 767-790).
1964
Du “Trieb” de Freud et de désir de psychanalyste. (Freud “Trieb”-jéről és a pszichoanalitikus vágyáról). In: Archivio de Filosofia 1-2. 51-60. (Écrits. 851-854.)
Propos directifs pour un Congres sur la sexualité féminine. (Irányvonalak egy a női szexualitásról rendezett konferenciához). (Colloque international de psychanalyse. Amsterdam, 1960. szept. 5-9.). In: La Psychanalyse VII. 3-14. (Écrits. 725-736.)
1966
Position de l’inconscient. (A tudattalan helyzete). (Előadás a VI. Kongresszuson, Bonneval, 1960. okt. 30-nov. 12.). In: L’inconscient. Szerk. H. Ey, Desclée de Brouwer, Párizs, 1966. 159-170. (Écrits, bevezetéssel és zárómegjegyzésekkel kiegészítve, 829-850).
La science et la vérité. (A tudomány és az igazság). (Az 1965-66-os, “A tárgy a pszichoanalízisben” témájával foglalkozó szeminárium nyitó előadásának lejegyzett szövege.). In: Cahiers pour l’Analyse I. 1-31. (Écrits. 855-877.)
La signification du phallus. (A fallosz jelentése) (német nyelvű előadás a müncheni Max-Planck-Institut-ban 1958. május 9-én). (Első megjelenés: Écrits. 685-695.).
Subversion du sujet et dialectique de désir dans l’inconscient freudien. (Az alany szubverziója és a vágy dialektikája a freudi tudattalanban). (Előadás a “dialektikáról” rendezett nemzetközi filozófiai konferencián, Royaumont, 1960. szept. 19-23.) (Első megjelenés: Écrits. 793-827.)
La métaphore du sujet. (Az alany metaforája). (Hozzászólás C. Perelmann “A racionalitás eszméje és a jogrend” c. előadásához a Société de philosophie-ban). (Első megjelenés: Écrits. 2. kiadás, 889-892.)
1970
Radiophonie. (Rádió). In: Scilicet No 2/3, Seuil, Paris.
1974
Télévision. (Televízió). Seuil, Paris.
1975
...Ou pire (Introduction a l’édition allemande d’un premier volume des écrits). (...Vagy még rosszabb). (Bevezetés az írások első kötetének német kiadásához). In: Scilicet. 5, jan. 1975.

C. Lacan fontosabb írásai németül:

Schriften I, II, III. Walter, Olten und Freiburg; Quadriga, Weinheim und Berlin, 1973, 1975, 1980.

Radiophonie. Television. Quadriga, Weinheim und Berlin, 1988.

Szemináriumok:

1. Freuds technische Schriften. Walter und Quadriga, Weinheim und Berlin, 1978.

2. Das Ich in der Theorie Freuds und die Technik der Psychanalyse. Walter und Quadriga, Weinheim und Berlin, 1980.

11. Die vier Grundbegriffe der psychanalyse. Walter und Quadriga, Weinheim und Berlin, 1978.

20. Encore. Walter und Quadriga, Weinheim und Berlin, 1986.

D. Lacan fontosabb írásai angolul:

Écrits. A Selection. Tavistock Publications, London, 1977.

The Four Fundamental Concepts of Psychoanalysis. Penguin Books, Harmondworth, 1977.

The Language and the Self. The Function of Language in Psychoanalysis. New York, 1968.

Desire and the Interpretation of Desire in Hamlet. Yale French Studies 55/66. 19-20.
 

E. Lacan magyarul

Lacan, Jacques: Részletek a Hamlet-szemináriumból. Ford.: Kálmán László. Eredetileg: Helikon Világirodalmi Figyelő. 1983/3-4. sz. 374-385.; Újraközlés: Thalassa (4), 1993, 2: 17-28.

Lacan, Jacques: A tükör-stádium mint az én funkciójának kialakítója. Ford.: Erdélyi Ildikó és Füzesséry Éva. Thalassa (4), 1993, 2: 5-11.

Lacan, Jacques: Rövid előadás a francia Rádióban. Ford.: Babarczy Eszter. Thalassa (4), 1993, 2: 12-16.

Lacan, Jacques: Levél Füzesséry Évának (dokumentum). Thalassa (4), 1993, 2: 103-105.

Lacan, Jacques: A fallosz jelentése. Thalassa (9), 1998, 2-3: 157-171.

Lacan, Jacques: Agresszivitás a pszichoanalízisben. Thalassa (18), 2007, 1: 3-26.

3. Cikkek Lacanról magyarul

Avtonomova, N. Sz.: Jacques Lacan pszichoanalitikai koncepciója. Valóság. 1974/5. sz.

Szabó Ferenc: Jacques Lacan (1901-1981). Vigilia. 1983/3.

Erős Ferenc: Pszichoanalízis és strukturalizmus Jacques Lacan munkásságában. A Magyar Pszichiátriai Társaság Pszichoterápiás Szekciójának füzete. 1985/6.; Jacques Lacan Hamlet-értelmezése, (Helikon Világirodalmi Figyelő. 1983/3-4. sz.363-374.)

Bókay Antal: A lélek nyelve. In: Pszichoanalízis - a belső nyelv tudománya. A Műhely különszáma, Győr, 1992, 28-34.

Dolar, Mladen: A felvilágosodás öröksége. Foucault és Lacan. Nappali ház. 1992 (4). 1: 63-71.

Erős Ferenc: Jacques Lacan munkássága - Bevezetés. Thalassa (4), 1993, 2: 3-4.

Erős Ferenc: Jacques Lacan, avagy a vágy tragédiája. Thalassa (4), 1993, 2: 29-44.

Etkind, Alekszandr M.: Lacan és Bahtyin: a dialógus reménye. Thalassa (4), 1993, 2: 62-71.

George Steiner: Megjegyzések a nyelvről és a pszichoanalízisről. Thalassa. (4) 1993. 1: 62-69.

Füzesséry, Éva-Didier-Weill, Alain: Lacan és a francia pszichoanalízis. Helyzetkép 1989-ből. Thalassa (4), 1993, 2: 72-85.

Füzesséry Éva: Lacan és az "Apa neve". Thalassa (4), 1993, 2: 45-61.

Gorog, Jean-Jacques: 1973, Lacan Budapesten. Ford.: Babarczy Eszter. Thalassa (4), 1993, 2: 100-102.

Merlet, Alain: Freud és Lacan Ferencziről. Thalassa (4), 1993, 2: 86-89.

Whitebook, Joel: A Thanatos hiposztazálása: Lacan a szubjektumról. Thalassa (6), 1995, 1-2: 19-35.

Jádi Ferenc: Aki van, kíván (Jacques Lacan és Courbet A világ eredete című festménye). Thalassa (7), 1996, 1: 119-134.

Orbán Jolán: Freud különböző olvasatai: Lacan és Derrida. Thalassa (8), 1997, 1: 72-99.

Füzesséry Éva: Lacan... Egyszer volt, hol nem volt. Thalassa (9), 1998, 2-3: 157-171.

Sauvagnat, François: Lacan és a magyar pszichoanalitikus iskola. Thalassa (10), 1999, 1: 59-82.
 

4. Néhány könyv, amely Lacan gondolatvilágának megértéséhez segít hozzá:

Robert Georgin, Lacan. Lausanne, 1977.

J. L. Chalumeau, La Pensée en France de Sartre a Foucault. Paris, 1978.

Shirley Turkle, Psychoanalytic Politics. New York, Basic Books,1978.

Vincent Descombes, Modern French Philosophy London, Cambridge University Press, 1982.

Anthony Wilden, System Structure. Essays in Communication and Exchange. Second ed. London, 1980.

Anthony Wilden, Lacan and the Discourse of the Other. In: J. Lacan: The Language of the Self. Baltimore, John Hopkins Press, 1968.

H. Lang, Die Sprache und das Unbewusste. Jacques Lacans Grundlegung der psychoanalyse. Frankfurt, Suhrkamp, 1973.

Catherine Clément, Vies et légendes de Jacques Lacan.Paris, G. Fasquelle, 1978.

Peter Widmer, Jacques Lacan oder zweite Revolution der Psychanalyse. Frankfurt, Fischer, 1990.

François Perrier, Voyages extraordinaires en Translacaine. Paris,Lieu Common, 1985.

Elizabeth Roudinesco, La bataille de cent ans. Histoire de la psychanalyse en France. Paris, Seuil, 1986.

Marcel Scheidhauer, Le ręve freudien en France. France. Navarin, 1985.

Bice Benvenuto and Roger Kennedy, The Works of Jacques Lacan. An introduction. London, Free Associations Books, 1986.

G. Contri (ed.), Lacan in Italia. Milano, La Salamandra, 1978.

Lous Althusser, Écrits sur la Psychanalyse. Freud et Lacan. Stock/IMEC, Paris, 1993.

J.-D Nasio, Cinq leçons sur la théorie de Jacques Lacan. Rivages. Paris, 1992.

 

Összeállította: Erős Ferenc