Bak Róbert: Szerelem és tárgyvesztés

JEGYZETEK

* A New York-i Pszichoanalitikus Intézet 21. Freud-jubileumára készített dolgozat, mely az Orvosi Akadémián hangzott el, 1971. április 13-án. Eredeti megjelenés: International Journal of Psycho-Analysis (1953) 54, 1–7.

1 Ezt a példát Dr. Susan Woodfordnak köszönhetem.

2 Nietzsche, F.: Emberi – Túlságosan is emberi. I–II. Ford.: Török Gábor. In: Friedrich Nietzsche: A vándor és árnyéka. Göncöl, Budapest, 1990. (287. aforizma) 281.

3 Ford.: Lányi Viktor. In: Thomas Mann Elbeszélései. Magyar Helikon, Bp., 1961, 75–101.

4 A szerzõ fejbõl idézte a Kosztolányi-sorokat, amelynek eredetijét sajnos nem tudtuk azonosítani. Ilia Mihály irodalomtörténész, akinek segítségét ez úton is köszönjük, úgy véli, hogy talán Kosztolányi kései szerelméhez, Radákovich Máriához írt leveleiben bukkanhatunk hasonló gondolatokra. (Noha a szerelem "kései", magának az érzésnek a jellege kétségkívül "ifjúi" és eksztatikus.) "Ahogy egy pár szót írsz arra a szigorú képre »Ne felejts« az maga a kedvesség és jóság. Miért? Nem tudom. Talán azért, mert te vagy, s én vagyok te, nem férfi és nem nõ, nem két külön személy, hanem egy mindörökké." Kosztolányi Dezsõ: Levelezés – Naplók. Szerk. Réz Pál, Osiris, 1998, 743. (1261. levél.) (A szerk.)

5 Az angol nyelvû verssorban az egyes szavak visszaadhatatlanul sok, egymást átfedõ, két-háromszavas jelentésegységbe rendezõdnek. – (A ford.)