Regula Schiess: Wie das Leben nach dem Fieber. In Zusammenarbeit mit Juca und Gábor Magos-Gimes. Psychosozial Verlag, Giessen 1999. 555 old.

Révész Sándor: Egyetlen élet. Gimes Miklós története. 1956-os Intézet–Sík Kiadó, Bp. 1999. 493 old.

      A közelmúltban jelent meg Regula Schiess Wie das Leben nach dem Fieber ("Mint az élet a láz után") címû mûve. A kötet azokon a beszélgetéseken alapul, amelyeket a szerzõ, a zürichi pszichoanalitikus folytatott a Svájcban élõ magyar házaspárral, Gimes Judittal ("Jucával") és Magos Gáborral. A kötet címe utalás egy József Attila töredékre ("Mint a tejút a vonuló / egek táguló boltozatán / s mint a valóság heveny láz után / úgy ragyog és világít / lelkemben, mely világot áhít, / az emberi fölszabadulás").
      Juca az 1958-ban Nagy Imrével és mártírtársaival együtt kivégzett újságíró, Gimes Miklós testvére; a testvérpár édesanyja Gimesné Hajdú Lili pszichoanalitikus (1891–1960) volt. A Gimes-Magos házaspárral készített élettörténeti interjúk során sokszor és a legkülönfélébb összefüggésben kerül szóba Hajdú Lili személye és szerepe a magyarországi pszichoanalitikus mozgalomban. A kötet lapjain kirajzolódik Hajdú Lili életútja a Galilei-körtõl, amelyhez fiatal orvostanhallgatóként csatlakozott, a magyar pszichoanalízis harmincas évekbeli "aranykorán" át a vészkorszakig, majd az 1945 utáni újrakezdéstõl a pszichoanalitikus mozgalom megszûnéséig, s végül, az ötvenes évek Lipótmezõjétõl, amelynek Hajdú Lili igazgatója volt, a tragikus végkifejletig, fia meggyilkolásáig és az öngyilkosságig. Eközben megismerkedünk a Hajdú és a Gimes család környezetével, rokonságával és ismeretségi körével, amelyben a magyar pszichoanalízis történetének csaknem minden jeles figurája felvonul, Ferenczitõl Bálint Alice-ig, Freund Antaltól Lévy Lajosig. A két interjúalany személyes és családtörténeti emlékeit más fontos szereplõkkel készült interjúk, dokumentumok, fényképek egészítik ki. A jól dokumentált kötet – amelyet a szerzõ doktori disszertációként védett meg a kasseli egyetemen – forrásértékû Gimes Miklós életútjának megismeréséhez és megértéséhez is. Révész Sándor, az Egyetlen élet címû, nemrégiben megjelent Gimes-életrajz szerzõje (aki korábban Antall József és Aczél György életrajzát publikálta) sok tekintetben támaszkodik Regula Schiess interjúira, és – sok egyéb forrást is felhasználva – monográfiává gyúrja át a fellelhetõ család- és önéletrajzi anyagot.
      A nagy beleérzéssel megírt, rendkívül olvasmányos és izgalmas Gimes-portré ugyancsak bõvelkedik pszichoanalízis-történeti adalékokkal. A szülõk, Hajdú Lili és az ugyancsak pszichoanalitikus kiképzésben lévõ, de a munkaszolgálatban elpusztult orvos, idõsebb Gimes Miklós pályája mellett megismerkedhetünk az ifjabbik Gimes életének olyan – kevéssé ismert vonatkozásaival is, amelyek szintén kapcsolódnak a pszichoanalízis történetéhez. Így például, a könyv lapjain feltárul Gimesnek Tószeghy Erzsébettel, a sörgyáros és Freud-mecénás Freund Antal leányával való több évtizedes kapcsolata; szóba kerül Gimes freudomarxista érdeklõdése is, amelyet a negyvenes évek elején marxista szemináriumvezetõje, a késõbbi közgazdász professzor Nagy Tamás és felesége, Gréti erõsített meg. Révész részletesen dokumentálja a Magyarországi Pszichoanalitikus Egyesület 1949-es feloszlásának körülményeit, benne az egyesület akkori párttag vezetõinek, Hajdú Lilinek és Hermann Imrének, továbbá Tariska Istvánnak, Lukács Györgynek és másoknak a szerepét. Ugyanakkor semmilyen bizonyítékát nem találta annak a – többek között Harmat Pál által hangoztatott – vádnak, miszerint ebben az idõben Gimes "véresszájú támadásokat" intézett volna a pártsajtóban a freudi tanok ellen. Ilyen cikk Révész szerint egyáltalán nem létezik.
      Regula Schiess és Révész Sándor munkája arról tanúskodik, hogy a magyar pszichoanalízis története ezernyi személyes és gondolati szállal kapcsolódik a huszadik századi magyar progresszió történetéhez, a Galilei-körrel induló baloldali nemzedékek sorsának alakulásához, utópiáikhoz, tragikus konfliktusaikhoz és eltévelyedéseikhez, öneszmélésükhöz. Mindkét kötet azt bizonyítja, hogy sok feltárandó marad a következõ évszázadra is a magyar pszichoanalízis történetébõl. "Mint a valóság heveny láz után."

***

Sándor Ferenczi: Selected Writings. Edited with an introduction by Julia Borossa. Penguin Books, London 1999. 332. old.

      A népszerû londoni Penguin kiadó paperback kiadásban adta közre nemrégiben Ferenczi Sándor válogatott mûveit. A kötetet a magyar származású londoni kutató, Julia Borossa válogatta, s õ látta el bevezetéssel és jegyzetekkel is. A Ferenczi-válogatás keresztmetszetet ad Ferenczi korai, pre-pszichoanalitikus korszakától egészen az 1933-ban megjelent "nyelvzavar"-tanulmányig. A kötetben szereplõ szövegek egy része most lát elõször napvilágot angolul, Julia Borossa fordításában, aki a korábban már angolul megjelent Ferenczi-tanulmányok fordítását is átnézte és felfrissítette.
      A kötet bevezetõ tanulmánya és jegyzetei a korszerû Ferenczi-kutatás és -filológia eredményeire támaszkodnak. A könyv megjelenése is példázza azt a megújult érdeklõdést, amely Ferenczi iránt napjainkban tapasztalható Angliában. Egyben rávilágít a hazai Ferenczi-kiadás adósságaira is. Ezeknek a hiányosságoknak a pótlása lassan beindult. 1999-ben jelent meg – Mészáros Judit szerkesztésében – a Ferenczi fiatalkori írásait tartalmazó kötet (A pszichoanalízis felé, Osiris, Bp. 1999), 2000-ben pedig megjelenik (A Pólya Kiadó és a Thalassa Alapítvány gondozásában) a Freud-Ferenczi-levelezés elsõ kötete, továbbá az Új Mandátum kiadónál egy újabb – reprezentatív válogatás Ferenczi mûveibõl.

***

      Ugyancsak nemrégiben jelent meg a tübingeni diskord kiadónál az 1912-ben létrejött "titkos bizottság" (Sigmund Freud, Otto Rank, Karl Abraham, Hanns Sachs, Max Eitingon, Ferenczi Sándor és Ernest Jones) levelezésének I. kötete, amely az 1913 és 1920 közötti "körleveleket" tartalmazza. A páratlan érdekességû kiadvány a pszichoanalízis történetének elsõrendû forrása, és döntõ jelentõségû a Ferenczi-filológia szempontjából is, hiszen Ferenczi a "Bizottság" egyik legaktívabb tagja volt. (Gerhard Wittenberger–Christfried Tögel [szerk.]: Die Rundbriefe des "Geheimen Komitees". Band 1: 1913-1920. edition diskord, Tübingen, 1999. 319. old.)

Erõs Ferenc