LEVELEK A THALASSÁHOZ
Az alábbiakban közreadjuk azokat az eddig beérkezett leveleket érkezésük sorrendjében , amelyeket a Thalassa alapításának tizedik évfordulója alkalmából feltett körkérdésünkre (Mit jelent nekem a Thalassa?) kaptunk a folyóirat barátaitól. (A szerk.) *** Vikár György Judith Dupont Nemes Lívia Nicholas Rand Judith Valk *** VIKÁR GYÖRGY Magának a névnek is van varázsa. Hiszen így kiáltottak fel Xenophón katonái, mikor hosszú bolyongás után megpillantották a Földközi-tengert, és tudták, hogy most már hazaérnek. Egy olyan folyóirat megjelenése tíz évvel ezelõtt, amely a pszichoanalízis interdiszciplináris összefüggéseinek szenteli mûködését, biztos jele volt annak, hogy fél évszázad jobb- és baloldali béklyói lehullottak a magyar szellemi életrõl, és hazaértünk a szellemi szabadság honába. Azt a diadalmas érzést sugallta, hogy lehet gondolkodni, írni, alkotni, anélkül, hogy az ember fejében egy cenzor megszólalna. A Thalassára azonban kettõs feladat hárult. Miután a magyar pszichoanalízisnek saját folyóirata nem volt, a Thalassának be kellett tölteni a pszichoanalitikus szaklap szerepét is, miközben az interdiszciplinaritást is szolgálta. Esetismertetések, szakcikkek sora bizonyítja, hogy a Thalassa eleget tett annak a kihívásnak, amit a történelmi helyzet eléje tárt. Egy ilyen lehetõség a gyakorló pszichoanalitikusnak mindenképpen stimuláló ugyanakkor a sok információ, amit a Thalassa korunk szellemi áramlatairól közvetít, segít bennünket abban, hogy ne zárkózzunk be rendelõnk elefántcsonttornyába, hanem felismerjük azt a kulturális kontextust, amelyben dolgozunk és élünk. Csak azt kívánhatom, hogy a Thalassa továbbra is tegyen eleget kettõs feladatának, és szolgálja az emberrõl való gondolkodásunk izgalmas ügyét! Boldog születésnapot! Budapest, 1999. szeptember Vikár György *** JUDITH DUPONT Kedves Kollégák,
Nem könnyû dolog megmondani, hogy mit jelent nekem a Thalassa.
Mindig nagyon örülök, amikor megérkezik, kinyitom
a tartalomjegyzéket, tele van érdekes cikkekkel. De amikor
nekikezdem elolvasni, akkor kezdõdik a frusztráció.
Valaki, aki a gimnázium elsõ éveiben hagyta el az
országot, annak nincs meg a szükséges szókincse
ezeket az írásokat megérteni. Annál kevésbé,
hogy az analitikus terminológia nagyon megváltozott. Ferenczit
lefordítani franciára, az nem probléma nekem. Minden
fontos szónak latin a gyökere, és könnyen érthetõ. Párizs, 1999. szeptember 22. Judith Dupont *** NEMES LÍVIA
Átnézve a Thalassa tíz évfolyamát,
úgy gondolom, hogy a folyóirat olvasói közül
egy sincs, aki minden szám minden cikkét elolvasta volna,
sõt meg is értette volna. A Thalassa olyan széles
spektrumú, nagy területeket átívelõ tanulmányokat
tartalmaz a klasszikus pszichoanalízistõl a szociálpszichológiáig
és a pszichoanalízis filozófiájáig,
hogy mindet, az összeset aligha értjük. Hiszen szerepelnek
benne magyar analitikusok írásai, történeti áttekintést
nyújt Ferenczirõl, a holocaust túlélõirõl,
az ötvenes évek pszichológiaellenességérõl,
a jelen kötõdéselméleti kutatásokról.
Rálátást nyerhetünk az orosz pszichoanalízis
viszontagságaira, a franciák lacani "elhajlására",
a filozófusok értelmezéseire, akik a tudattalan folyamatok
freudi értelmezését az értelmezés tudományává,
hermeneutikává alakították és még
sok másra, amit röviden kifejezni sem tudnék. Így,
mint a Thalassa olvasója és néha cikkírója,
úgy hiszem, egyetlen olvasó van, aki egyben szerkesztõ,
fõszerkesztõ, lektor és a folyóirat fennmaradásáért
küzdõ szervezõje is, aki az összes terület
ismerõje, kritikusa, mindentudója és tudósa
egyben: Erõs Ferenc. 1999. szeptember 30. Nemes Lívia *** NICHOLAS RAND Boldog születésnapot, Thalassa! A Thalassa életteli, kimagaslóan eredményes hangja volt az, amely több mint ötvenévnyi megszakítás után visszaemelte a pszichoanalízist a magyar kulturális élet középpontjába. Mindez különösen jelentõs fejlemény, mert a Budapesti Pszichoanalitikus Iskola melyet olyan kimagasló személyiségek indítottak útjára, mint Ferenczi és Hermann , az idõk során a legmaradandóbb hozzájárulást adta a pszichoanalízis fejlõdéséhez Freud és Breuer munkássága óta. Intellektuális igényessége és színvonala világszerte a legjobbak soraiba emeli a folyóiratot. Tanulmányai oly mélyrehatóak, áttekintõek, hogy azokkal csak a nagy presztízsû német PSYCHE beszámolói mérhetõk össze. Gratulálok! És kívánom, hogy e remek munka folytatódjék az elkövetkezendõ tíz évben és még azon túl is. USA, 1999. szeptember 30. Nicholas Rand *** JUDITH VALK Gratulálok Erõs Ferenc szerkesztõnek és persze magunknak, kiváltságos olvasóknak is ezen a kerek évfordulón, és szívbõl köszönetet mondok a nagy vállalkozásért, és különösen a kitartásért nehéz gazdasági körülmények között. Hálás vagyok, hogy van ilyen kiadvány, amely a pszichoanalitikus, a kulturális és a humanisztikus érdeklõdést fenntartja és gondozza. Nekem, mint Nyugaton élõ egykori magyarnak és mint analitikusnak még az lenne a kívánságom, hogy a Thalassa idegen nyelven (pl. angolul) is rendszeresen megjelenjen, hogy nyugati kollégáink is megismerkedhessenek vele. Zürich, 1999. október 7. Judith Valk |
»Vissza a levelek elejére« | »Következõ ROVAT« | »Várjuk leveleit!« |