A Magyar Tudományos Akadémia nyitólap
   
Eredmények

 

 







Fontosabb publikált eredmények

Gyarmathy Éva a tehetséges tanulási zavarokkal küzdő és hátrányos helyzetű gyerekekkel végzett csoportos felmérések során az eltérő információ feldolgozás jellegzetességeinek azonosítására gyűjtött adatokat (150 fő). A csoportos vizsgálatokat egyéni képességvizsgálatok követték, amelynek során a teszteredmények mellett a gyermekek kognitív működésével kapcsolatos megfigyeléses információkat is lehetett szerezni. Egyéni interjúk alapján a kiemelkedő képességű gyerekek társas környezetének, elsősorban a családnak a szerepét vizsgálta (22 család).

Az alulteljesítő gyerekek jellegzetes tanulási és feladatmegoldási stílust követtek. Egyértelműen a holisztikus megközelítés a jellemző. A vizuálisan és kinesztetikusan megoldható feladatokban jelentősen előnyben voltak.

Az egyéni vizsgálatok során kiderült, hogy számos maladaptív kompenzációs technika akkor is megnehezíti a feladatmegoldást, amikor a feladat már megfelel a gyermek képességeinek.

Az interjúk azt mutatták, hogy mindezek hátterében elsősorban a családnak a gyermekről kialakult értékelése játszik nagy szerepet. A család támogató, megerősítést nyújtó szerepét átveheti más, a gyermekhez közel álló személy.

Gyarmathy Éva vizsgálati eredményei alapján a szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű tehetséges gyerekeknél a peadagógus megítélésében a hiperaktivitás szindróma tüneteivel való nagyfokú egyezés mutatható ki. Másrészt az információ feldolgozás sajátosságai azonosíthatóak, amelyek az értelmi képesség szintjátől függetlenül megnehezítik az iskolai sikeres teljesítményt.

  • A szocio-kulturálisan hátrányosabb helyzetűek kreativitásban könnyebben érnek el a jobb családi hátterű gyerekekhez hasonló eredményeket, mint a kultúrafüggetlennek tartott Raven Mátrixokban.
  • Motiváció tekintetében a hátrányos helyzetűeknél elsősorban az érdeklődés hiánya jellemző. Megküzdés és a Flow szempontjából nem találtunk léneges különbséget.
  • A családok elemzéséből kiderült, hogy az alacsony szocio-kulturális helyzetűeknél a családi nevelés, családi élet terén igen jelentős a hátrány. Mind a törődés, odafigyelés, mind a családi harmónia, szabadság és differenciáció mutatókban szignifikáns különbségek adódtak.
Copyright Izabella webmail VH webmail