Jelentősebb eredmények

Diszlexia

A diszlexiás olvasási zavart jellemző nyelvi és nem nyelvi feldolgozási eltérések pszichofiziológiai kutatása területén nemzetközileg is számontartott eredmények születtek. Sikerült feltérképezni a fejlődési diszlexiára jellemző EKP eltéréseket mind a beszédészlelés, mind a szóolvasás területén. Kimutattuk, hogy a beszédhangok kritikus kontrasztjainak detekciója a fejlődési diszlexiában atipikus, a fonológiai műveletek pedig gyakran sérülnek. Mindezt a munkaemlékezet fonológiai alrendszerének enyhe zavarai gyakran kísérik, ezek egyes feladatokban a nyelvi reprezentáció zavaraihoz hozzáadódva az olvasás zavaraiban meghatározóak.

Számreprezentáció

Az EKP vizsgálatok eredményei szerint a számok reprezentációja modalitásfüggetlen, ezt viszont az eltérő bemenetek különböző mértékben aktiválják. Amint a vakokkal végzett vizsgálatokból kiderült, a reprezentáció a bement hiányában is kialakul, a műveletek pedig a látókéval részben azonos agyi hálózat működésére utalnak.

Hangsúlyészlelés

Elsők között sikerült az Eltérési Negativitás (EN) módszerével feltárni, hogy a beszéd szupraszegmentális (hangsúly) tulajdonságait a magyarban mintázathoz kötött feldolgozás jellemzi és ezt a szavak lexikális státusza nem befolyásolja. A hangsúly feldolgozása feltételezhetően beszédspecifikus, prelexikális reprezentációkon alapul.

Nyelvi feldolgozás

Hazai együttműködés keretében a mondat szintű feldolgozást vizsgálva sikerült kimutatni, hogy a magyar nyelv kvázi szabad szórendje a nyelvtani szerkezetek feldolgozásában rendkívüli rugalmasságot igényel. A feldolgozási szintek (szintaxis, morfológia, szemantika) interakciója a gazdaságosság elvei szerint érvényesül. Kimutattuk továbbá, hogy a nyelvi szerkezet kijelölésében a prozódiai és szintaktikai jellemzők azonos súllyal vesznek részt, és a prozódiai szerkezet sértése szintaktikai újraértelmezési folyamatokat indít el.